Egészen frenetikusan kezdődött minden magyar számára úszás szempontjából (is) a 2016-os riói olimpia: Hosszú Katinka egészen lélegzetállító világcsúccsal ért fel a csúcsra 400 méter vegyesen!

Érezhető volt, valljuk be. Az utóbbi, verseny előtti napok is Hosszú Katinkáról szóltak: hol azért, mert éjt nappallá téve, zárás utánig tréningeztek a Carioca Arenában fanatikus férjével, Shane Tusuppal, hol azért, mert példaképei - így az amerikai kosárlabda-válogatott tagjai - oldalán fotózkodott. Nem nyilatkozott sokat, csak a munkára koncentrált, arra, amire oly régóta vágyakozott, amiért oly régóta küzdött, harcolt: olimpiai bajnok szeretett volna lenni, rögtön az első esti programban.

Már délelőtt tudta mindenki: nincs ember, aki legyőzze az Iron Ladyt. Pazarul tempózott a 400 vegyes ötödik előfutamának négyes pályáján, ripityára verte riválisait (így a magát sajnos alulmúló, végül összesítésben 13. Jakabos Zsuzsannát), az utolsó száz méterre három másodperccel világcsúcs részidőn belül fordult - végül nem lett meg a rekord, tizenöt századdal elmaradt Ye Shiwen londoni űrteljesítményétől. Mindent kiadott magából, ugyanakkor sejthetően maradt még benne, nem is kevés. 

Aztán néhány órával később kiderült, mennyi. Nagyon vártuk a finálét, a második magyar aranyérmet, de amit kaptunk, az felülmúlta legvadabb álmainkat. Az első ötven után már testhossznyi előnnyel utasította maga mögé az ellenfeleket (akiket nem neveznénk ellenfeleknek, sokkal inkább ezüstért küzdőknek), a pillangó után tudtuk, zsebben az első hely: Katka csupán az órával versenyzett. Láthatóan kirobbanó formában nyomta végig a hátat, majd mellen nemhogy megközelíteni nem tudták, még tovább növelte emberfeletti fórját: háromszáznál bő öt másodperccel előzte a világcsúcsot!

Végül "csak" kicsivel több, mint kettővel sikerült felülírnia Ye Shiwen legjobbját. 4:26,36-tal csapott célba az úszósport királynője: nem akartunk hinni a szemünknek! A Katka mellett úszó, ezüstérmes Madeline Dirado "Úristen! Nem hiszem el!" felkiáltással konstatálta a felfoghatatlant, s hasonlóan cselekedett a legnagyobb kihívónak tartott Mireia Belmonte Garcia is: a régebben olyan sokszor leírt bajai lány beteljesítette legnagyobb kívánságát és bődületes rekorddal lett olimpiai bajnok. Nehezen találta a szavakat a futam után, és az éremátadáson is kissé megilletődötten viselkedett: felfedeztük arcán azt a Hosszú Katinkát, amely London után még mindig ötkarikás érem nélkül tengődött. A döntőt végigtomboló Shane Tusup eközben könnyeit törölgette a medenceparton, teljesen jogosan: egyszerűen minden összejött, amit terveztek, sőt, még egy kicsivel talán több is. Amiért szembeszálltak mindenkivel, akik nem nézték jó szemmel a sok-sok edzést, versenyt, a kialakított miliőt, most egy csapásra az ő igazukká vált. A formaidőzítés, a mentális és fizikai felkészültség, a profizmus kifizetődött. Ennek pedig mennyire, de mennyire lehet örülni! A kérdés meg adott: mi lesz így a többi négy számában? Már-már azon dimenzionálunk, Katinka nyakában öt igencsak fényes medália landolhat... Már várjuk! (videó az utolsó méterekről itt!)

A "kettő és feledik" magyar olimpiai aranyérmes: Shane Tusup extázisban

Ami a többi számot illeti, született a Katinkáéhoz hasonló hengerlő eredmény. Adam Peaty rögtön az előfutamban majd' fél másodpercet faragott a 100 mell WR-ján: 57,55-tel ért a falhoz. Az esti középdöntőben hét századdal elmaradt ugyan ettől, ám a mai fináléban tovább javíthat: komoly rivális hiányában (Cameron van der Burgh-ék megközelíteni nem tudják a britet) "Katkásan" úszhat. Gyurta Dániel holtversenyben a 16. legjobb időt produkálta (1:00,26), a szétúszástól azonban visszalépett: saját elmondása szerint is jó bemelegítés volt ez a kétszázra.

Női 100 pillangón Sarah Sjöström fitogtatta erejét: a finálé előtt bele se merünk gondolni, milyen rejtett tartalékai vannak, ha a középdöntőt 55,84-es olimpiai rekorddal abszolválta. Szilágyi Liliána biztató délelőtti futamát követően kissé alulmúlta önmagát, ez a 13. helyre volt elegendő. "Fogalmam nincs, mit ronthattam el, nagyszerűen éreztem magam. Nem tudom, mi történt - szerettem volna döntőbe jutni. Semmi sincs azonban véletlen, kétszázon még jobban fogok koncentrálni" - fogalmazott Lilu, mi pedig reménykedünk, szavai igaznak bizonyulnak.

A férfi 400 vegyes döntőjében váratlan mód nem találkoztunk esélyesünk, Verrasztó Dávid nevével, hisz Európa-bajnokunk "olimpiai betegsége" sajnos rögtön megmutatkozott: mérföldekkel elmaradt reális tudásától. Májusi londoni ideje is bőven elegendő lett volna a legjobb nyolc közé kerüléshez, ám 4:15-ön kívüli produkciója még "jó ismerősétől" (kac-kac), Gyurta Gergelytől is elmaradt. Maga a finálé így sem volt rossz: kerek húszévnyi amerikai egyeduralom után ráadásul új bajnokot avattunk, a délelőtt tartalékoló Kosuke Hagino stabil versenyzéssel ülhet a világ trónjára. A japán mögött a pillangón és háton enervált, ám aztán szépen zárkózó Chase Kalisz lett a második, míg honfitársa, Darya Seto a harmadik. 

Ausztrál örömünnep egészítette ki az első napot: férfi 400 gyorson a 20 éves suhanc, Mack Horton meglepte a rutinos rókákat és hajszálnyival, de megelőzte a címvédő Sun Yangot; a bronz Gabriele Dettié lett. Zárásként a reggel olimpiai csúcsot repesztő 4x100-as női gyorsváltó késztette tapsviharra kenguruföldet: Emma McKeon, Brittany Elmslie, Bronte Campbell és Cate Campbell négyese ráadásul 3:30,65-ös világcsúccsal állt a pódium tetejére. A második pozícióban a Katie Ledeckyvel felturbózott Egyesült Államok, a harmadikon Kanada végzett.

Ha ők nem diadalmaskodnak, az élen zárta volna Magyarország az első napot az éremtáblán... így sem bánkódunk!

A nap sztorija: a 18 éves Yusra Mardini sikere a 100 pillangó első előfutamában. A menekültek olimpiai csapatának színeiben versenyző, Berlinben készülő szír lány, aki a hazájában zajló háború után tavaly a Földközi-tengert átúszva mentette életét többekkel együtt, 1:09,21-gyel győzedelmeskedett. Az olimpia egyik legnagyobb hőse, az biztos!

A képek forrásai: AFP, www.sportskeeda.com, www.rio2016.com