Holnap végre eljön az a nap, amelyre már (legalább) egy hónapja várunk. Lesz-e újabb meglepetés, egyáltalán lehet-e még több meglepetés ezen az EB-n?

Kezdetnek kicsit visszatekintettem még az EB előtti nagy kérdezz-felelekre és arra is, hogy az UEFA oldalán hogy tippeltük meg mi, laikus bloggerek, szurkolók az EB végeredményét. (Ezt itt találhatjátok: UEFA bracket.) Bár ezek csak a mi előzetes találgatásaink, egyikünk sem gondolta, hogy a portugálok a döntőbe juthatnak, és csak két emberünk jósolta a franciákat a döntőbe. Ketten pedig arra tippeltünk, amire előzetesen talán a legnagyobb esély volt, egy spanyol-német döntőre. Talán ez is mutatja, hogy micsoda meglepetések történtek ebben az egy hónapban. De mielőtt belekezdenénk a döntő latolgatásába fussuk át röviden, hogy milyen út vezetett a két csapat számára idáig.

Franciaország
Házigazdaként ők nyitották meg az EB-t, mégpedig a románok ellen. Az első akadályt könnyedén vették Giroud és Payet góljával nyerték a meccset. És ki ne emlékezne arra a pillanatra, amikor Payet elérzékenyülve jött le a pályáról? Még mindig azt gondolom, hogy az EB egyik legszebb jelenete volt. Erről szól a sport! Ezután jött Albánia, akik meglepő, de egészen a 90. percig tartották a franciákat gól nélkül, de aztán jött Griezmann, aki ettől a meccstől megkezdte a „Franciaország megmentése” küldetését. De a hatperces hosszabbítás utolsó percében még azért Payet is betalált. A csoport utolsó körében Svájccal találkoztak, a meccs azonban nem a gólokról vált nevezetessé (ugyanis abból egy sem esett), hanem az elszakadt svájci mezekről, a kilyukadt labdáról és Pogba tornászi mutatványáról. A franciák a döntetlen ellenére is egyértelműen nyerték az A csoportot.

A kieséses szakasz első két részében a franciák nem panaszkodhattak, a legjobb tizenhatban és a negyeddöntőben is viszonylag könnyű ellenfél jutott nekik, először Írország, majd Izland személyében. Az Írország elleni meccs meglepő fordulattal kezdődött, ugyanis a második percben már is vezetést szereztek az írek egy büntető után. Franciaország ekkor kicsit álmoskásan kezdett, de a második félidőben már egyértelmű volt a fölény, amire számíthattunk. Az 58. percben Griezmann fejesével egyenlítettek, majd három perccel később megint betalált, ezzel eldöntötte a franciák továbbjutását.

Az elődöntőbe való továbbjutáshoz az EB újonc Izlanddal kellett szembenézniük, ami azonban sokkal könnyebb francia győzelemmel zárult, mint arra számítani lehetett. Emellett az EB eddigi legtöbb gólját hozó meccsé nőtte ki magát az 5-2-es végeredménnyel, ahol a franciáknál ezúttal Giroud tudott duplázni.

Végül pedig az elődöntőben jött a Nationalelf, amelyről már többi meccshez hasonlóan korábban már részletesebben is beszámoltunk. Mindenki, talán joggal, a világbajnok németeket várta a döntőbe, akik ezúttal elég rossz napot fogtak ki, és még gólt sem tudtak rúgni szomszédjuknak. Ezen a meccsen megint Griezmann brillírozott, az ő duplájával jutott tovább a francia csapat a döntőbe.

Portugália
A portugál csapatot és útjukat talán még kevésbé kell bemutatni, mint a franciákét, mivel mi is játszottunk velük, de azért vegyük át gyorsan mi történt Ronaldoékkal.

A csapat először Izlanddal találkozott, akik ellen jól kezdtek, a 31. percben Nani betalált, de az 50. percben Izland kiegyenlített, és ezzel kezdetét vette a portugálok döntetlen-sorozata a csoportban. Az osztrákok ellen nem bírtak, egy gólnélküli döntetlent játszottak a sógorokkal. Ez aztán kicsit izgalmasabbá tette a portugálok továbbjutását. Emlékezzünk csak vissza, hogy az ellenünk játszott csoportmeccs Portugália számára nagyon fontos volt, mert ha vesztettek volna, akkor könnyedén a csoport utolsó helyén találhatták volna magukat. De összeszedték magukat, és két felejthető meccs után Magyarország ellen megmutatták igazi, harcos arcukat, és három gólt lőttek – de ez sem volt elég ahhoz, hogy győzzenek.

A legjobb tizenhat között néztek szembe a legkeményebb ellenféllel, Horvátországgal, és bár nagy izgalmakra számítottunk, végül szinte helyzetnélküli unalomba fulladt meccs. Csak a hosszabbítás utolsó perceiben sikerült jobbá varázsolni a mérkőzést, ekkor jött a meccs első és egyetlen gólja Quaresmától, aki ezzel a negyeddöntőbe repítette csapatát.

A következő körben a lengyelek következtek, akik már a második percben vezetést szereztek Lewandowski góljával, de a portugálok tovább küzdöttek, és a fiatal újonc Renato Sanches találatával kiegyenlítettek. Ám ezután egyik csapat sem bírt a másikkal, és egészen a büntetőkig húzták a dolgot, ebből végül a portugálok jöttek ki jobban 5:3 arányban.

Az elődöntőben pedig a meglepetéseket okozó Wales-szel találkoztak, de ezúttal, az idei EB-n először sikerült hosszabbítás nélkül eldönteniük a meccset. A már eddig is brillírozó Ronaldo és Nani is betalálták, és ezzel a két góllal el is dőlt a meccs és a portugálok döntőbe való továbbjutása.

Ezután térjünk át a nagy napra!

A kezdőket tekintve nem várok különösebb változást és meglepetést egyik oldalon sem. Szerintem a franciák egyáltalán nem fognak változtatni a németek elleni kezdőjükön – miért is kellene? Ami viszont a portugálokat illeti, mindenképpen jó hír a csapat és a portugál szurkolók számára, hogy Pepe kisebb sérülése után ma már újra edzett, így ha minden jól megy, nagy valószínűséggel újra a kezdőben láthatjuk majd.

A két válogatott egyéni nagyágyúit tekintve pedig elsősorban Ronaldot és Griezmannt kell kiemelnünk. Mindkettejük kétszer nyerte el a meccs embere címet, és mindkettejüknek fontos szerepe volt a helyzetek kialakításában és saját csapatuk döntőbe való bejutásában. Griezmann pedig abszolút eksztázisban játszik az utóbbi hetekben, és magasan vezeti a góllövő listát 6 góllal és 2 gólpasszal. Kötve hiszem, hogy bárki is be tudja már fogni… Hacsak Ronaldo nem lő egy mesterhármast. Kíváncsian várom, hogy mit tudnak mutatni, és esetleg átalakul-e a döntő egyfajta ki-ki meccsé a két nemzeti hős között. Kettejük döntőben való csatározásához nem is kell sokat visszamennünk az időben, hiszen május végén a Bajnokok Ligájában már összemérhették tudásukat klubcsapataikkal, a Real Madrid és az Atlético Madrid színeiben.

A legjobban teljesítő játékosok második vonalában pedig mindenképp meg kell említenünk a franciáknál Giroudt és Payetet, a másik oldalon pedig Nanit. Mindhárom játékos eddig három góllal büszkélkedhet, és komoly szerepet vállalták az eddigi meccseken, könnyen lehet, hogy csapatuk legnagyobb hősei mellett ők fogják a legnagyobb szerepet játszani. A harmadik szinten pedig ott van Pogba, Quaresma és Sanches, akik eddig ugyan „csak” egyszer találtak be, de ki tudja, lehet, hogy épp a döntőben jön el az igazán nagy pillanatuk!

Összefoglalásként pedig elmondhatjuk, hogy míg a portugálok eddig csak három meccset nyertek meg (igaz, a három legfontosabbat), addig a franciák a hat lejátszott mérkőzésből mindössze egyszer nem tudtak győzedelmeskedni (azon a bizonyos csoportkörbeli svájci meccsen). És talán azt is fontos megemlítenünk, hogy a portugálok már két hosszabbításon is túl vannak, míg a franciáknak eddig sikerült minden meccsüket döntésre vinni 90 perc alatt. Ez a tény pro és kontra is lehet a csapatok számára. A franciák nyilván pihentebben várhatják a döntőt, és gondolkodhatnak úgy, hogy ha eddig sikerült 90 perc alatt, akkor most miért ne sikerülhetne? De a portugálok szempontjából sem feltétlen rossz, hogy hosszabbítás és büntetők után is tudtak már nyerni. Elviekben persze fáradtabbak lehetnek, de akár adu ász lehet a kezükben, hogy többet játszottak, hiszen ők már átélték idén azt a terhet, amelyet egy hosszabbítás ad, és azt a hatalmas feszültséget, amelyet a büntetőpárbaj okoz.

Hogy összességében milyen játékra számítok?
Szerintem a portugálok nem fogják erőltetni addig, amíg nem muszáj, így ha az első félidőben nem esik francia gól, akkor legfeljebb a második félidőben kezdik el igazán vehemensen támadni a francia védelmet. A franciáktól pedig azt a lendületes játékot várom, amit például az írek elleni második félidőben is bemutattak.

A kérdés már csak az, hogy ki nevet a végén (és hogy hány perc után lesz vége).